Ismét az elégedett ügyfél, és ismét design.

Az első titok: az ügyfelekre és azok feladataira történő időszerű és folyamatos orientáció

Az ügyfélorientált dizájner:

* Megérti, mi motiválja az ügyfelet, és létrehozza az ún. "ügyfélprototípust" (marketing personas).
* Megérti, milyen közegben dolgoznak az ügyfelei, és modellezi az egyes környezettípusokat.
* Meghatározza, merre vezet az vörös út (red route). A red route azon kritikus feladatok halmaza, amelyeket az ügyfélnek a lehető leggyorsabban és problémamentesen kell megoldani a szoftver használata közben.

Vörös utak - red routes

- biztosítják, hogy kevésbé fontos funkciók ne terheljék túl a teret
- biztosítják, hogy a fontos feladatokat a felhasználó minél kényelmesebben meg tudja oldani 
- valóban, a vörös utak miatt a szoftverben néhány feladat nehezebb lesz majd: de az applikációk tervezése elsősorban a döntésekről és kompromisszumokról szól. Nem lehet biztosítani, hogy minden feladat könnyű legyen, de a kulcsfontosságúaknak egyszerűeknek kell lenniük.

Második titok: a felhasznalói viselkedés tapasztalati mérése

A felhasználók nem mindig tudják, hogy mi az, ami a termékek fejlesztésénél lehetséges. Éppen ezért az ún. "focus group" nem megfelelő a dizájner számára. Szüksége van használhatósági tesztelésre is (usability testing).
Henry Ford: “Ha megkérdezném a vásárlókat, hogy mit szeretnének, minden bizonnyal azt felelnék, hogy gyorsabb lovat."
Éppen ezért ne figyeljünk arra, amit az ügyfelek mondanak. Ültessük le őket a projektünk elé, és nézzük meg, mihez is kezdenek.

Hogyan mérjük a használhatóságot?

a) Hány ember jutott át sikeresen a vörös úton? (minél több, annál jobb)
b) Mennyi időt vett ez igénybe? (minél kevesebbet, annál jobb)
c) Mennyire voltak megelégedve a dizájnerrel? Nincs értelme működőképes dizájnt létrehozni, ha senkinek sem tetszik.

Harmadik titok: akkor kezdjünk kódolni, ha átmentünk a teszteken

Minél később írjuk meg a kódot, annál jobb. Hiszen addig nincs értelme hozzáfogni az applikáció kódolásához, amíg nem tudjuk, milyen lesz a fogadtatás.

De hogyan teszteljünk, ha még modellünk sincs? Egyszerűen csak nyomtassuk ki a dizájnunkat egy papírra, adjunk az emberek kezébe egy-egy filctollat, és kérjük meg őket, hogy haladjanak végig a folyamaton úgy, mintha azt a számítógép előtt tennék. Nem 100%-osan megbízható módszer, de 90%-ban segítséget jelent.

Lehetőség szerint több dizájntípust is vázoljunk fel, teszteljük őket, mindből válasszuk ki azt az elemet, amely használható, és ezekből hozzunk létre egy szuper interface-t.

..és végezetül még néhány dolog 

* Ismételjük át: összpontosítsunk a felhasználóra + értsük meg a  munkájukat + időben fogjunk hozzá + folyamatosan fejlesszünk

* Sok dizájnercsapat valóban több verziót készít egy-egy rendszerhez, aztán a végén mégis a HIPPO elv alapján dönt, azaz - The Highest Paid Person’s Opinion. Ez pedig nem a felhasználó.:)

* Szakértő bevonása (Expert review): a szakértő megpróbálja beleélni magát a felhasználó helyzetébe - ez az utolsó, krízismegoldás. Ha tehetjük, mindig a valós felhasználóknak adjunk teret.

Forrás: The Fable of User-Centered Designer